Mintegy 25 kilométerre a Kanadai partvidéktől, az Atlanti-óceán északi részén fekszik egy aprócska szigetcsoport, amely Franciaországhoz tartozik. Ezek a Saint-Pierre és Miquelon szigetcsoporthoz tartozó szigetek, amelyek...

Kalandozás Elzászban

Kalandozás Elzászban  3*

Franciaország, Elzász, Strasbourg
Indulások: 2025.09.05-tól
Időpontok: 2 db
Ellátás: reggeli
Besorolás: 3*
Besorolás: A kategória
Szállás: Hotel
Utazás: menetrendszerinti járattal

Utazas:

Program 1.nap

Elutazás Budapestről a menetrend függvényében, érkezés Bázel repülőterére, transzfer Strasbourgba, Európa egyik legkülönlegesebb városába. Elzász régió fővárosának elbűvölő utcái és hangulatos kanálisai azonnal magával ragadják az embert. Szállás elfoglalása, szabadidő. Elzász tartomány Franciaország északkeleti részén, a Rajna folyó síkságán terül el, Németországgal és Svájccal határos, repülőteréről is ebbe a három országba tudunk kimenni. Az évszázadok során felváltva volt német és francia uralom alatt, ennek a két kultúrának a keverékét tükrözik városai.

2. nap:

A reggelit követően a város felfedezése, gyalogos városnézés. A festői folyópartokkal körbezárt belvárosban megtekintjük a Place Kléber-t, a híres főteret, a gótikus katedrálist, majd ellátogatunk, a kis szigeten fekvő óvárosba, amelynek teljes területe az UNESCO világörökségének részét képezi. Minden utcába érdemes bekukkantani, mindenhol várhat ránk valami meglepetés. Itt található a város legelbűvölőbb része, a Petite France (Kicsi Franciaország), hogy miért is ez a neve egyelőre maradjon titok. Az Ill-folyó a sziget csücskén több kisebb csatornára bomlik szét, régen üzletek sorakoztak itt, ma leginkább éttermek, ajándékboltok várják látogatóikat. Délután lehetőség van fakultatív módon meglátogatni az Európai Parlament épületét (ingyenes a belépés), vagy hajózhatunk egyet a Rajnán. Visszatérés szállásunkra.

3.nap:

Reggeli után kijelentkezés, majd indulás Colmar felé, útközben a XVI. századi bájos Riquewihr városka meglátogatása. Itt klasszikus középkori kő- és faházak, faragott ablakok, gyönyörű virágos utcák, boltíves udvarok között sétálhatunk. Innen Gunsbach-ba utazunk, meglátogatunk egy sajtüzemet, kóstolunk is, majd tovább utazunk szállásunkra Mulhouse-ba. Amennyiben időnk engedi, fakultatív módon ellátogathatunk a Cité de l'Automobile múzeumba, amit a világ legkomolyabb autómúzeumaként emlegetnek és ahol megtaláljuk a itt található a világ legnagyobb Bugatti gyűjteményét.

4. nap:

A reggelit követően utazás Colmárba, amit egyesek a legelzászibb városnak tartanak. Séta a város főutcáján, majd felfedezzük az óváros fagerendás házait, a macskaköves utcákat, muskátlis erkélyeket. Városnéző sétánk során felkeressük a kereskedők girbegurba utcáit, bepillantunk az óvárosba: Szent Martin székesegyház, Maison Pfister, Maison de Tetes; majd a Petite Venise-t, azaz a Kis Velence-t tekintjük meg, mely a város igazi ékköve. Szabadidő, késő délután visszatérés szállásunkra.

5. nap:

Délelőtt séta a városban, Franciaország egyik leghíresebb piacának megtekintése, majd szabadprogram. A kora délutáni órákban transzfer a Basel-i repülőtérre, hazautazás.

 

Tudnivalók

Utazás: A Wizz Air menetrendszerinti járatával

Elhelyezés: 3*-os szállodában, 2 ágyas fürdőszobás szobákban.

Starsbourg - City Residence Strasbourg Centre

Mulhouse - Brit Hotel Mulhouse Centre

 

Ellátás: büféreggeli

Minimum létszám: 20 fő

Helyszínen fizetendő belépőjegyek: kötelező nincsen, egyéni érdeklődés függvénye.

Idegenforgalmi adó; a helyszínen fizetendő: 10 EUR/4 éj

 

Tervezett menetrend

május 23-27.

Honnan - Hová Indulási idő: Érkezési idő: Budapest (BUD) - Bázel (CDG) 06:10 08:00 Bázel (CDG) - Budapest (BUD) 17:10 18:50

 

szeptember 5-9.

Honnan - Hová Indulási idő: Érkezési idő: Budapest (BUD) - Bázel (CDG) 14:45 16:35 Bázel (CDG) - Budapest (BUD) 17:10 18:50

A menetrendváltozás jogát a légitársaság(ok) fenntartják.

A díj kis kézipoggyászt tartalmaz, fealdható poggyász felárért vásárolható!

385 400 Ft/fő-től +

Mintegy 25 kilométerre a Kanadai partvidéktől, az Atlanti-óceán északi részén fekszik egy aprócska szigetcsoport, amely Franciaországhoz tartozik. Ezek a Saint-Pierre és Miquelon szigetcsoporthoz tartozó szigetek, amelyek - annak ellenére, hogy közel 4000 km-re fekszenek a szárazföldtől - továbbra is francia irányítás alatt állnak. Ezek a szigetek Franciaország utolsó Atlanti-óceáni gyarmatainak számítanak.St. Pierre és Miquelon szigeteket az európaiak 1520-ban kezdték benépesíteni, és 1536-ban francia gyarmat lett.

A következő néhány évszázadban a szigeteken britek és franciák civakodtak azért, hogy eldöntsék ki uralkodjon a szigeteken illetve melyik kontinens földrajzi része a terület. Végül Franciaország lemondott minden észak-amerikai kolóniájáról, amely Észak-Amerika keleti részének jó nagy szeletét képezte, kivéve a Saint- Pierre és Miquelon szigeteiket, amelyek még mindig francia kézben vannak. A szigetcsoport nyolc szigetből áll, összesen 242 négyzetkilométer hosszú. Ezek közül csak két sziget, Saint-Pierre és a Miquelon lakott. A többi csupasz, sziklás és meredek partvidék, és csak egy vékony tőzegréteg lágyítja ezt a zord tájat.

A szigetek 6000 lakosának 90%-ka Saint-Pierre-en él, amely kicsi sziget, viszont mélyvízi dokkoló létesítményekkel ellátott kikötővel rendelkezik és egy repülőtérrel is. Egykor a Saint- Pierre és a Miquelon lakói halászattal és Newfoundland partjainál működő halászflották karbantartásával foglalkoztak. De az 1920-as évek elején az alkohol eladása és fogyasztása az Egyesült Államokban új gazdasági lehetőséget nyitott számukra. Saint-Pierre és Miquelon, egy francia gyarmat, amely az Észak-Amerikába történő alkohol csempészés csomópontjává vált. Ez az új iparág annyira jövedelmező lett, hogy a szigetlakók lemondtak a halászatról.

A halüzemeket bezárták és tárolókká váltak, míg a vízparton új betonraktárak nyíltak. A masszív építkezési robbanás ellenére a raktárhelyiségek még mindig elégtelenek voltak, ami miatt a szeszesital társaságok fizettek a magántulajdonosoknak, hogy a saját pincéiket használják a készletek tárolásához. Ezen időszakban még Al Capone is elidőzött a szigeten.Közel tizenhárom éven át ezen a kicsi és távoli szigeten addig soha nem látott gazdasági fellendülés volt tapasztalható, amely alkohollal látta el a „szomszédjait”.

De amikor az alkoholtilalom 1933-ban véget ért, a virágzó gazdaság összeomlott és a szigetlakók visszatértek eredeti szakmájukhoz:  a halászathoz. Jellegzetes tengeri határok1972-ben Kanada és Franciaország között vita merült fel a kanadai és a franciaországi Saint Pierre és Miquelon terület közötti tengeri határok kapcsán.  A vitát választott bírósági eljárás keretében 1992-ben rendezték. Egy kizárólagos gazdasági övezetet (EEZ) hoztak létre a szigetek körül és ezt Franciaországnak ítélték oda.

A zónának, szokatlan kulcslyukas alakja van, ez egy 20 km széles és 348 km hosszú vizes folyosó, amely a szigetektől délre fut. A vízi folyosónak kellett volna biztosítania Franciaország számára a kizárólagos gazdasági övezethez való hozzáférését a nemzetközi vizekről anélkül, hogy áthaladna Kanada kizárólagos gazdasági övezetén. Azonban a határokat nem húzták meg megfelelően, és a fenti térképből is kitűnik, hogy a kanadai zóna jóval meghaladja a franciát, és megszünteti a tervezett hozzáférési útvonalat.

A New York Times szerint a tengeri határnak egy másik hibája is volt.A tengeri határ, félúton Saint-Pierre és Newfoundland között, csak déli irányban haladhat át a kanadai Green Island és a Little Green-szigeteken. Vagy talán mégsem. Egyes térképek mindegyik szigeteket a tengeri határ mindkét oldalán jelölik, mások szerint a határ egyenesen rajtuk keresztül megy - ezzel egy harmadik szárazföldi határt biztosítva Franciaországnak Amerikában.