Annak ellenére, hogy a Grand Canyon az Egyesült Államok egyik leglátogatottabb vidéke, a mai napig rejt titkokat. Ezek egyike a Supai nevet viselő indiánfalu, mely a Havasu Canyon, vagy más néven a Cataract Canyon...
Annak ellenére, hogy a Grand Canyon az Egyesült Államok egyik leglátogatottabb vidéke, a mai napig rejt titkokat. Ezek egyike a Supai nevet viselő indiánfalu, mely a Havasu Canyon, vagy más néven a Cataract Canyon alapjánál terül el.
Az említett kanyon a Grand Canyon egyik tagját képezi, ahol a havasupai törzs nemzeti rezervátuma foglal helyet. A havasupai emberek már legalább 800 éve élnek a Grand Canyon területén, így Supait az Államok legelszigeteltebb falvai közé sorolhatjuk.
A legközelebbi út mindössze 13 km-re húzódik innen, ám autóval megközelíteni lehetetlen. Aki ide szeretne eljutni, vagy helikopterrel jön, túrázik, vagy egy öszvér hátán járja végig a Havasupai ösvényt. Supai az egyetlen hely az egész Egyesült Államokban, ahol a posta a mai napig öszvérháton érkezik. A havasupai szó jelentése: “a kékeszöld vizek emberei”.
Nevét a Havasu folyó élénk kékeszöld vizéről kapta, mely a Havasu Canyont szeli át Supain keresztül, s torkollik bele a Coloradóba. A havasupai törzs Amerika legkisebb indiántörzse, csupán 600 fő tartozik ide. Az európaiak érkezése előtt a yuman-ajkú lakosság egy Delaware-méretű területet birtokolt. Ahol a kanyon kiszélesedett, nagyszerű lehetőséget adott a földművelésre, valamint a Havasu folyó bő vizének köszönhetően gabonát, gyümölcsöket, dinnyét és babot termeszthettek.
Aratás után, a tél beköszöntével a kanyon peremére költöztek, ahol a férfiak szarvasra, antilopokra és kisvadakra vadászhattak, a nők pedig szép és egyben hasznos kosarakat fontak. Ezen idilli életformát zavarták meg azok a bányászok, farmerek, akik a XIX. század elején érkeztek a területükre, s vették azt birtokukba, leszorítva őket egy kis rezervátumba a kanyonban.
A nagy ezüstkereslet és a Santa Fe vasútvonalainak kiépítése a bőségesen termő földet egyre inkább lerombolta. Ezt tetézte még az is, hogy 1919-ben a Grand Canyont nemzeti parkká nevezték ki, s a havasupaiak vidéke is annak “szolgálatában” állt, így egyre kisebb helyre kényszerültek visszaszorulni. Majdnem egy évszázadon át folyt a küzdelem a bírósággal, míg végül 1975-ben a kormány visszaadta a törzsnek ősi földjüket. Ma a havasupai törzs folytatja a szinte évezredes hagyományát, a növénytermesztést és a kosárfonást, bár legnagyobb bevételi forrásukat a turizmus képezi.
Minden évben több mint 20000 turista keresi fel a falvat, ahol többek között a Havasu Canyon gyönyörű vízeséseit is megtekinthetik. A falu ma már számos szálláshelyet kínál, melyek mellett kávézó, boltok és természetesen egy posta is helyet kapott, hogy az idelátogatók élményeiket képeslapokon keresztül is közölhessék szeretteikkel.
Supaiban iskola is épült, illetve találhatunk egy mormon kápolnát és egy kis keresztény templomot is a többi épület közt.
