"Ahol még élnek a hagyományok"
Hatszáz éve minden órában megszólal a trombitajel a Mária-templom magas tornyából. Ami ma az egyik legnagyobb turistaattrakciónak látszik, sokkal több ennél. Úgy is mondhatnánk, hogy a dallam Krakkó (Kraków) történetét szimbolizálja, mert a trombitaszó hirtelen megszakad. A hagyomány ugyanis a XIII. századi mongol támadásra emlékeztet, amikor a toronyban őrködő katonát ellenséges nyílvessző találta el kötelességének teljesítése közben. A Krakkóban bekövetkezett változások mindig a történelem menetében végbement jelentős események következményei volta, így például Lengyelországnak a szomszéd nagyhatalmak általi felosztása a XVIII. században, vagy a gyászos, német megszállás, amikor ezt a várost jelölték ki a náci főkormányzó székhelyéül. Krakkóban az ember mindenütt szembe találja magát a történelemmel. Alapjában véve a középkori város számos épülete megmaradt, kiegészülve reneszánsz és barokk homlokzatokkal. A város lakói óvják nemzeti viseletüket és hagyományos ünnepeiket, melyek alkalmával a zenekarok nemzeti viseletben játszanak. A város azonban nem visszafelé tart, ellenkezőleg, nagyon is mozgalmasan él a jelenben, a művészetek iránti szeretete és gazdag kulturális élete önmagában is ennek bizonytéka.