Velence, mely 118 szigetre épült Északkelet-Olaszország partjainál, semelyik más városhoz sem hasonló Európában, sőt a világon. Megjelenésében gyakorlatilag több mint 600 éve változatlan: a víz városa inkább festménynek tűnik, mint modern metropolisznak. Ez az a hely, ahol az egész város önmagában látványosságnak tekinthető. Egy város tele művészettel és építészettel, ahova látogatók milliói jönnek évente, hogy megtapasztalják Velence hangulatát. A lagúnák városa egy olyan utazási célpont, melynek sikerül felülmúlnia minden várakozást, még a fő turistaszezonban is. Összegyűjtöttük azokat a főbb turisztikai látványosságokat, melyek különlegessé teszik ennek az olasz városnak a látogatását.

Sóhajok hídja

Az 1600-ban épült Sóhajok hídja összeköti a Dózse-palota kihallgató szobáit a börtönnel a Rio di Palazzo csatorna felett. A hidat Antonio Contino tervezte, akinek a nagybátyja nevéhez fűződik a Rialtó-híd elképzelése is. Egy elmélet szerint a híd neve onnan ered, hogy a rajta átkísért fegyencek sóhaja volt hallható, amikor utoljára látták Velencét a hóhérhoz vezető útjukon. Valójában a kivégzések ideje már lejárt, mire a híd megépült, és a palota celláiban kisstílű bűnözők voltak fogvatartva.

San Giorgio Maggiore

A San Giorgio Maggiore egy kis sziget, mely a Szent Márk tértől a lagúnáig húzódik, és leginkább a rajta levő XVI. századi templomról ismert. A nagy reneszánsz építész, Andrea Palladino tervezte templom csillogó fehér márványból készült homlokzatot kapott. Szép tágas belsővel rendelkezik, ami mentes a túlzott díszítéstől. A főoltárt Tintoretto legszebb festményei közül kettő ékesíti, az Utolsó vacsora és a Mannaeső. A látogatók lifttel felmehetnek a templom neoklasszikus harangtornyába, ahonnan élvezhetik a fantasztikus kilátást Velencére.

Ca' d'Oro

Az eredetileg Palazzo Santa Sofia néven ismert Ca' d'Oro a XV. században épült Giovanni Bon építész és fia, Bartolomeo tervei alapján. Ám a pompás épület homlokzata már nem rendelkezik azzal a díszítéssel, ami az „Aranypalota” fantázianevet kölcsönözte neki. A jelenleg rózsaszín és fehér épület a művészet kincsesháza. A Canale Grandé-n elhelyezkedő Ca’ d’Oro ad otthont a Franchetti Múzeumnak, ami arról a férfiról lett elnevezve, aki a városnak adományozta a palotát és teljes berendezését: reneszánsz festményeket, régiségeket, szobrokat, kerámiákat.

Santa Maria della Salute

A szokás szerint La Salute-nak nevezett XVII. századi templom ott fekszik, ahol a Canale Grande és a velencei lagúna találkozik. A fehér kőépítmény a hatalmas kupolával egy fogadalmi templomnak lett építve Szűz Máriának, amiért megmentette a várost a pestistől, mely a lakosság egyharmadát kiirtotta. A főoltár felett a „Velence megszabadul a pestistől” című szoborcsoport látható, ami a Madonnát ábrázolja, amint kiűzi a pestist Velencéből. Emellett Titian munkáiból is nyílt egy szép kiállítás. A mennyezeti festményeken például az Ótestamentumból láthatunk részleteket.

Ca' Rezzonico

A Canale Grande vonalán elhelyezkedő összes tekintélyes palota közül a Ca' Rezzonico tudja bemutatni a legjobban, milyen volt az élet a XVIII. századi Velencében. A kastély nagy bálterme már 200 éve ad helyet a legrangosabb eseményeknek, például a Casanova című film egyik helyszíneként is szolgált. Az angol költő, Robert Browning volt a kastély utolsó lakója. Ma az épület nyitva áll a nyilvánosság előtt múzeumként.