Isztambulról általában mindenkinek a Kék Mecset, Hagia Szophia vagy a Topkapi Palota jut az eszébe. Azonban az Aranyszarv-öböl partján elterülő város jóval több különlegességet rejteget számunkra, mint elsőre gondolnánk...

Isztambulról általában mindenkinek a Kék Mecset, Hagia Szophia vagy a Topkapi Palota jut az eszébe. Azonban az Aranyszarv-öböl partján elterülő város jóval több különlegességet rejteget számunkra, mint elsőre gondolnánk. A keleti és nyugati kultúra olvasztótengelyeként igazán különleges utazásban lehet részünk. Nézzünk pár alternatívát a fent említett látványosságok mellé.

 

Fűszerbazár,
Miközben a mesés keleti hangulatot a felhőkarcolókra hajazó épületek lágyan megtörik, igazi időutazást nyújt Isztambul egyik legősibb bazárja. Közvetlen a Yeni Cami (Új Mecset) mellett elterülő 1660-as években átadott fűszerektől roskadozó L alakú utcácskából álló fedett bazár a mai napig képes elvarázsolni az ide érkezőket.


A középkori kufárkodás hangulata már a múlté, de az állandó lüktetés a tömeg együttes vibrálása napjainkig különös hangulatot kölcsönöz a bazárnak. A színek, fények és az illatok vidám játékot űznek velünk, miközben a lábunk szabadjára ered s a végtelen csatangolás a fűszeres standok között kezdetét veszi. Az iráni kaviártól kezdve a világ legdrágább és legkülönlegesebb fűszeréiig minden megtalálható a kis boltok varázslatos világában. Az alkudozás művészete a mai napig a kufárok mesterségének egyik alappillére, amit a látogató könnyű szerrel gyakorolhat. Sőt már-már kötelező elemként el is várják tőle. Az Egyiptomi Bazárként is emlegetett piac (régebben rengeteg árút az afrikai országból szállítottak a bazárba, innen az elnevezés) hétfő hajnaltól egészen szombat estéig várja a mazsola, dió, szárított gyümölcsök, teák és a fűszerek iránt érdeklődő vásárlókat, nézelődőket.


A napi imádságok idején pár bolt ideiglenesen lehúzza a rolóit, de a szomszédos Yeni Cami közelsége révén hamar visszaérnek a tulajdonosok.
A vidám hangulat miatt érdemes Isztambul eme szegletébe ellátogatni. Az árusok roppant kedvesek s engedik a portékákat lencsevégre kapni. A „török viagrával” és a „szultán szerelmi bájitalával” tessék óvatosan bánni!

 

 

Elsüllyedt Palota,
Ritkán adatik meg az ember életében, hogy filmekben látott álom helyszínekre látogasson. Isztambul egyik legegyedibb attrakciója az Elsüllyedt Palota.
10 török líra leszurkolása után egyenes út vezet a „csodák palotájába” pedig nem annak szánták. I. Justinianus császár által épített víztározó egyike azoknak a praktikus épületeknek, amik a várost ért támadás esetén hosszú ideig ellenállóvá teszik Isztambult (akkor Konstantinápolyt) az ostromló hadak ellen. Fantasztikusan kidolgozott oszlopok között sétálgatva hamar rájövünk, hogy a víztáróhoz szükséges anyagok jó részét más épületek elbontásával nyerték, igen költséghatékony módon.

A mindenhonnan csöpögő víz, a hangulatosan megvilágított tározó a vibrációk és a tükröződések különleges egyvelege, a már-már abszurdnak vélt szituáció, hogy egy víztározó belsejében korinthoszi oszlopok között vízben úszkáló halak kíváncsi tekintete szegeződik ránk, teszi oly fenomenálissá a Bazilika Ciszternát.
A nagyközönség 1987 óta látogathatja az 1963-as James Bond filmből már megismert isztambuli helyszínt.

Tipp: Hivatalosan fényképezni nem lehet, de senki nem szól érte. Viszont állvány nélkül szinte lehetetlenség, így a 800-as ISO mellett egy kicsi fotósállvány elengedhetetlen.

 

 

Karaköy negyed,
Lenyűgöző látványt nyújt a naplemente lágy fényeinél a Galata-híd. Felbolydult méhkasra emlékeztet, melyen a gyalogosok százai kerülgetik a híd peremén elmélyülten horgászókat.


Igaz, nehéz olyan időpontot találni a nap folyamán mikor a pecások ne lógatnák a Boszporusz zavaros vízébe csalijaikat. A friss fogásokból egyszerű, ám roppant finom szendvicset készítenek a híd Eminönü felöli oldalán. Kár lenne kihagyni, ha éppen arra vezet az utunk.
A mai formájában látható hidat 1994 decemberében adták át, így mára az ötödik a sorban, ami ezen a helyen köti össze az Aranyszarv-öböl két partját. Az építtető STFA cég mérnökei a nagyobb teherszállító hajókra is gondoltak a tervezés során, így a híd középen felnyitható a tengerjárók előtt.
A város fölé magasodó Galata-torony kiváló tájékozódási pont. A dombtetőre épített monstrum első elődjéből már a VI. században is vigyázó szemek tekintettek Konstantinápolyra és környékére. A maihoz hasonló formáját a XIV. században nyerte el a genovai építészek által. A Galata név valószínűleg a „calata” olasz kifejezésből származik, ami annyit tesz: a kikötőhöz vezető lejtő.


A kígyózó sorok elbizonytalanítottak az épület előtt, ezért torony lábánál elterülő hamisíthatatlan keleties hangulatú teázó egyikére esett a választás. Sajnos a csodás panorámában így nem részesültem, ellenben a megspórolt 12 török lírán más jellegű élményeket „vásároltam”.

 

 

Török tea - Caj:
Kedvenc időtöltéseim egyike beülni a helyiek közé és elkortyolgatni a társaságukban egy forró török teát. A sötét italt díszes kerámia alátéten, tulipán formájú kicsiny pohárban helyezik a vendég elé. Sok cukorral és természetesen citromlé nélkül fogyasztják. A rendkívül erős tea különlegességé az elkészítésében rejlik. Kétrészes teáskannában készül, melynek az alsó részében forralják a vizet, a felső részbe a tealevelek kerülnek. Ezt a speciális teáskannát çaydanlık –nak hívják, a bazárban könnyen beszerezhető. Miután elkészült a tea az alsó kannába újra vizet töltenek és felforralják. A felső részből kerül a pohárba a tömény fekete tea, míg az alsó részben forralt vízzel hígítják azt, így szabályozva az erősségét.