Indonéziában, Jáva szigetének keleti részén található a Mount Bromo, a Tengger hegység legfiatalabb, és Jáva szigetének egyik legnagyobb aktív vulkánja. Kitörésekor sűrű, fehér, kénes füst figyelhető meg...
Indonéziában, Jáva szigetének keleti részén található a Mount Bromo, a Tengger hegység legfiatalabb, és Jáva szigetének egyik legnagyobb aktív vulkánja. Kitörésekor sűrű, fehér, kénes füst figyelhető meg fölötte. Aktív állapotában nem ajánlott látogatni, egyébként a 2329 méteres csúcsa igen népszerű idegenforgalmi célpont, festői elhelyezkedése, és csodálatos napfelkeltére néző kilátása miatt.
A vulkán egy nagy kiterjedésű homokos síkság, az úgynevezett homoktenger közepén található. A környéken mintegy 90.000 ember otthona húzódik meg, a lakosok kisebb része hindu, míg többségük az indonéz szigetvilágra jellemzően muzulmán. Minden évben több száz lakos keresi fel a vulkánt, attól függetlenül, hogy éppen kitörni készül-e.
Felmásznak a hegyre, hogy élelmiszert ajánljanak fel a vulkánnak, leggyakrabban rizst, zöldségeket, gyümölcsöket, és állatokat, például kecskét és csirkét, de még teheneket is dobnak a kalderába. Az áldozás az egy hónapig tartó, úgynevezett Yadnya Kasada fesztivál szerves részét képezi.
A fesztivál rendezője a Pura Luhur Po hindu templom, mely a "homoktengerben" található. Az esemény 14. napján a résztvevők összegyűlnek a templomban, hogy áldást kérjenek Ida Sang Hyang Widi Wasa és Mahameru Istenekre. Ezután elindulnak a kráter széléhez, néhányan pedig a veszély ellenére megpróbálnak lemászni a kráterben, hogy visszaszerezzék a feláldozott állatokat és élelmiszereket, melyekről úgy tartják, hogy jó szerencsét hoznak.
Mások hálóval próbálják meg elkapni amit csak lehet. A tenggerese emberek (Jáva egyik etnikai csoportja) önmagukat az egykor hatalmas, Majapahit királyság leszármazottjainak valják, mely uralta indonéziát és Délkelet-Ázsia egy részét a 13. és a 15. század között. A birodalom bukásakor sokan elmenekültek és a Tengger hegységben kerestek menedéket maguknak.
A menekülők között volt Brawijaya király lánya és az ő bráhmin férje. A királyi párnak nem született gyermeke, így kétségbeesésükben felmásztak a hegy tetejére és a hegy istenéhez könyörögtek, aki gyermekeket ígért nekik, azzal a feltétellel, hogy legkisebb gyermeküket fel kell áldozzák neki, és a vulkánba kell taszítaniuk.
Hogy elkerüljék a szörnyű fogadalmukat a pár huszonöt gyermeket nemzett, mire úgy döntöttek megteszik fájó ígéretüket. Egyesek szerint eleget tettek a fogadalmuknak, mások szerint a pár mégsem volt hajlandó megölni a saját gyermekét, ezért az isten haragra gerjedt, a vulkán kitört, és megölte legkisebb gyermeküket.
Néhány szóbeszéd szerint pedig önként áldozták fel a legkisebb gyermeket az istennek. A Yadnya Kasada hagyománya állítólag ebből a legendából származik.
Fotók: Juni Kriswanto/AFP Photo, Beawiharta/Reuters, Fully Handoko/EPA, AP Photo/Trisnadi