A Wadi al-Hitan sivatagos völgyében, mintegy 150 km-re délnyugatra Kairótól, Egyiptomban található a Közel-Kelet első, fosszíliákról ismert geológiai múzeuma, ahol az egykori bálnafajok ősmaradványai is megtekinthetők, így, a mára már kihalt úgynevezett „sétáló bálna” is.

A Bálnák-völgyében található múzeumban megtalálhatóak azok az őskori eszközök, amelyeket az egykori emberek használtak valamint üveg mögött megtekinthetően azok a különböző bálnakövületek is, amelyek alátámasztják a korai bálnák evolúciós átmenetét, fejlődését a szárazföldi lényektől a vízi élőlényekig.

De hogyan kerültek bálnakövületek ennek a forró sivatagnak a közepére? Ezt a völgyet víz borította 40-50 millió évvel ezelőtt, az úgynevezett Tethys-tenger, amely egészen messze, a meglévő Földközi térség déli részéig nyúlt. A Bálnák-völgye értékes leletei - fosszília és csontok gyűjteménye - között egy mára már kihalt bálnafaj, az úgynevezett Archaeoceti maradványai is megtalálhatók. Ezek a leletek adnak magyarázatot a bálnák evolúciójának egyik legnagyobb titkára: a bálnák, mint óceánjáró főemlősök ősei szárazföldi állatok voltak.

A Bálnák-völgyében található kövületek eredete mintegy 50 millió évvel korábbra nyúlik vissza, és bemutatja a legkorábbi archaeocetes-t az evolúció utolsó szakaszában, a szárazföldi állatból tengeri élőlénnyé alakulás idejében. A megjelenítésére jellemző áramvonalas test a modern bálnák formáját idézi, megőrizve a koponya és a fogak szerkezetének egyszerű jellemzőit valamint a hátsó lábakat. Sok bálna csontváz jó állapotban van, mivel a sziklaalakzatok az állapotukat jól megőrizték.

A félig teljes csontvázak a völgyben megtalálhatóak és bizonyos esetekben még a gyomor tartalma is megmaradt. A múzeumot a koncentrált kormányzati erőfeszítések mellett megnyitották, annak érdekében, hogy minél több érdeklődőt vonzzanak ezek a látványosságok. Mindemellett a közelmúlt katonai támadásai ellenére biztosítani kívánták a látogatókat arról, hogy a nevezetességek megtekintése biztonságos.