Dasht-e Kavir egy hatalmas sivatag az Iráni-fennsíkon, Teherántól körülbelül 300 kilométerre délkeleti irányban. Óriási méretekkel büszkélkedhet, szélessége 320 kilométer, míg hossza 800 kilométer.

Több sós és saras mocsár, azaz kavir található a területén. Keletkezése több tízmillió évre vezethető vissza, amikor ezen a területen még egy magas sótartalmú óceán húzódott, mely körbevett egy kis darab szárazföldet, a mai Irán középső területét.

Amikor az óceán kiszáradt hátrahagyott egy körülbelül 6-7 kilométer vastag só-réteget. Az idő múlásával erre vastag sárréteg került, mely teljesen elfedett mindent. Mivel azonban a só sokkal kisebb sűrűségű, mint a felette lerakódott sár, így az üledékes rétegek szép lassan egyre feljebb és feljebb kerültek, míg végül, több millió év alatt a só-rétegek áttörtek, és kupola-szerű alakzatokat hoztak létre.

Dast-e Kavir só-kupolái minden bizonnyal kitűnő példák erre a különleges geológiai jelenségre. A geológusok közel 50 hatalmas sódómot találtak ebben a régióban. Néhányat már erodált a szél, némelyek keresztmetszetén pedig az eső pusztító hatásai figyelhetőek meg.

Első ránézésre a só kupolák felülete igen keménynek tűnik, azonban a néhány centis kéreg alatt puha, zsírszerű sár van, melyet a helyiek csak Charbeh-nek neveznek, amelyből rendkívül nehéz kijutni, ha egyszer valaki elakad benne.

Emiatt ideutazni igen veszélyes és nagy körültekintést igényel. A talaj teljesen steril, így nem alkalmas növények termesztésére, a sivatag pedig szinte teljesen lakatlan, és csak egy része lett feltárva.

Az emberek az oázisok környékére korlátozódnak, ahol szél-blokkoló házakat hoznak létre, hogy a mostoha időjárási körülmények között is megélhessenek. Néhányan pedig a környező hegyekben vagy azok közvetlen környezetében telepedtek le. Muflonok, tevék, kecskék és perzsa leopárdok is élnek a hegyvidéki területeken.