Kelet-Európa síterepei az elmúlt években rohamos fejlődésen mentek keresztül. A sípályák minősége, illetve az infrastruktúra már nyomában sem emlékeztet a 90-es évek világára. A megfizethető árak mindenképpen a lenti síterepek mellett szólnak, a csodás környezetről már nem is beszélve…
Kelet-Európa síterepei az elmúlt években rohamos fejlődésen mentek keresztül. A sípályák minősége, illetve az infrastruktúra már nyomában sem emlékeztet a 90-es évek világára. A megfizethető árak mindenképpen a lenti síterepek mellett szólnak, a csodás környezetről már nem is beszélve…
Jahorina, Bosznia-Hercegovina
A bosnyák főváros, Szarajevó adott otthont az 1984-es téli olimpiának. A Jahorina hegy pedig mindössze 30 kilométerre fekszik a fővárostól, és mivel a környék második legmagasabb (1916 m) és legjobb fekvésű hegye, a női sífutást itt rendezték meg. Nemcsak a sportban volt hírneve a hegynek, hanem történelmi jelentőséggel is bír. A téli olimpia után a hidegháború is betette ide a lábát, s stratégiai erődként szolgált a hely: a lebombázott épületek maradványai még ma is láthatók. Újabb beruházásoknak köszönhetően a hoteleket, kisebb házikókat egészen rendbe hozták, sőt néhány lassú, kissé zajos, de működőképes liftet is elhelyeztek. A középhaladó síelőknek ajánljuk a 20 km hosszú, relatíve üres pályákat, míg a tapasztaltabbak, illetve a snowboardosok pedig mehetnek a szűk, fákkal övezett, csak sífelvonóval megközelíthető extra pályákra. Decembertől márciusig átlagosan 1-3 méter vastagságú a hó, ami elég kedvező a síelők számára.
Janské Lázne, Csehország
A Janské Lázne egy kis fürdőváros az Óriás-hegység vonulatain, mely a Szudéták legmagasabb ága, s Prágából autóval két óra alatt megközelíthető. A 14 km hosszan kanyargó erdős sípálya a legjobb választás a kezdők, gyermekek, esetleg középhaladók számára. A síórákat itt igen kedvező áron adják, illetve a varázslatos erdei környezet, a gyerekbarát étlapok mind nagyszerű körülményeket biztosítanak azok számára, akik meg szeretnének tanulni síelni. Egyes szálláshelyeken még meleg medence is várja a vendégeket. Az „óriás” névvel ellentétben a sífelvonóval elérhető legmagasabb pont 1275 méteres magasságban van. Újabb fejlesztéseknek köszönhetően hóágyút is sikerült beszerezni, illetőleg lehetővé tették az éjszakai sízést.
Zakopane, Lengyelország
A sífelvonói nem a legkorszerűbbek, sőt pályái sem a legizgalmasabbak, ennek ellenére Zakopane egy nagyszerű lehetőség a kezdők és középhaladók számára. Különösen azok kedvelik az ittlétet, akik leginkább a kulturális értékekre nyitottak. A város kellemes hangulatát a helyes kis XIX. századi faházikók adják, bár még megmaradt némi kommunista stílusú épület is. Zakopanénak nemcsak egy, hanem több kisebb sípályája is van elszórva, s egyik helyről a másikra eljutva mindig belefér egy kis gyönyörködés a városban, vagy csupán a természetben.
Borovets, Bulgária
Borovets Európa legolcsóbb sípályái közé tartozik. Különösen jó választás kezdők és családok számára, mely a kiváló síiskolának, megfizethető áraknak és a barátságos angolul is beszélő oktatóknak köszönhető. Másik nagy előnye az, hogy a legtöbb szállás nagyon közel helyezkedik el a pályákhoz. 58 km hosszan kanyarognak a pályák, így a haladók is találhatnak maguknak kellő kihívást jelentő szakaszokat. Borovets többek között megfizethető éjszakai életéről is ismert, rengeteg színvonalas bárban van lehetőség a szórakozásra.
Jasná, Szlovákia
Jasná kitűnő sí- és snowboardlehetőségeket kínál, s elképesztő tájképeivel már-már Ausztria pályáival is összemérhető. Nagyon modernné tették az utóbbi időben, öt új felvonót is kihelyeztek, s ezzel valóban megcáfolja a kelet-európai síelésekkel kapcsolatos sztereotípiákat. A sípályák a Chopok vonulatait hálózzák be, melyek az Alacsony-Tátra legmagasabb részei. A kezdők és középhaladók is megtalálják itt a helyüket, sőt ha megfelelő az időjárás, a szabadsíelők előszeretettel siklanak le nem kiépített útvonalakon. Évente rendeznek Red Bull Freeride versenyeket is a kilenc „freeride” zónában.